Oszteoporózisban – mely szó szerint porózus / lyukacsos csontokat jelent – a csontok sűrűsége csökken, minőségük romlik. A csontok egyre porózusabbá, törékennyé válnak, törésük kockázata jelentősen megnő. A csontok fogyása csendben és fokozatosan történik. Gyakran nem is jelentkeznek tünetek, csak már akkor, amikor a csonttörés bekövetkezik.
Bal: normál csont Jobb: oszteoporózisos csont
Mi az oszteoporózis?
Magyarországon az oszteoporózis hozzávetőlegesen 900 000 embert érint, 600 000 nőt és 300 000 férfit. A betegségben a csontok törékennyé válnak, a törések kockázata megnő, magasabb, mint normál csontok esetében. Csökken a csontok ásványi anyag tartalma, így a kalciumé is – gyorsabban, mint ahogyan azt a szervezet pótolni tudná. Ez aztán a csontok elvékonyodásához vezet (csökken a csont sűrűség vagy a csonttömeg)
Az oszteoporózis törésekhez vezethet.
Mivel a csontok vékonyabbá válnak és csökken a sűrűségük, már egy enyhébb ütés vagy esés is okozhat komoly törést. A csontritkulás bármelyik csontot érintheti, de leginkább a csípő, gerinc és a csukló jön számításba. A gerincet (csigolyákat) érintő oszteoporózisos törések a testmagasság csökkenését eredményezhetik, vagy / és a testtartást változtatják meg. A csontritkulásnak az esetek többségében nincs tünete addig, amíg nem következik be a törés; ezért is nevezik „néma kórnak” (silent disease). A csontritkulás specifikus kockázati tényezőinek meglétekor az orvosnak a beteget oszteoporozis irányában is meg kell vizsgálnia; ugyanígy, ha enyhébb ütés vagy esés következtében törik el a beteg csontja. A törések krónikus fájdalomhoz a függetlenség elvesztéséhez, sőt korai halálhoz is vezethetnek – így a törések elkerülése mindenképpen egészségügyi prioritás.
Előzzük meg a töréseket!
A törések kockázata minden új töréssel nő. Ha valakinek egy csigolyája eltörik / összeroppan, a következő törés valószínűsége az elkövetkező évben a négyszeresére nő. Ezért elengedhetelen a csontritkulás diagnosztizálása és kezelése annak érdekében, hogy elkerüljük a következő töréseket.
Rizikó faktorok
Az oszteoporózis a nőket és a férfiakat egyaránt érinti, közel 900 000 embert Magyarországon.
Bővebben a kockázati tényezőkről
A férfiak és a nők egyaránt hordozhatnak bizonyos ?kockázati tényezőket?, amelyek esélyessé teszik őket az oszteoporózis kialakulására. Az embereknek meg kell beszélniük a kockázati tényezőket orvosukkal, és mindenki, aki 50 évesnél idősebb, és fennállnak kockázati tényezők, csontsűrűség-vizsgálatot igényelhet. A nők esetében nagyobb a kockázata az osteoporosis kialakulásának, mivel a menopauza alatt az ösztrogénszint gyorsan csökken. Amikor az ösztrogénszint csökken, a csontok sokkal gyorsabban veszítik el a kalciumot és más ásványi anyagokat. Ennek eredményeként a menopauza után néhány évig évente körülbelül 2% -os csontvesztés következik be. A férfiak is veszítenek csonttömeget öregedésük során, bennük azonban a tesztoszteron szint fokozatosan csökken, így a csonttömegük az élet későbbi szakaszában megfelelő marad.
Családi anamnézis
Bone health can be strongly inherited so consider your family history of osteoporosis. It is important to note if anyone in your family (particularly parents or siblings) has ever been diagnosed with osteoporosis, broken a bone from a minor fall or rapidly lost height. These can indicate low bone density.
Kalcium és D vitamin szint
Alacsony kalcium bevitel – felnőttek szükséglete 1 000 mg naponta (javasolt táplálékkal bevinni), mely 1300 mg napi adagra emelhető 50 év feletti nőkön és 70 éven felüli férfiaknál . Az alacsony D vitamin szint – kevés napfény azt jelenti, hogy . a szervezet nemjit elég D vitaminhoz, ami a kalcium felszívódásához szükséges.
Saját orvosi anamnézis
Certain conditions and medications can impact on your bone health. Corticosteroids – commonly used for asthma, rheumatoid arthritis and other inflammatory conditions Low hormone levels – in women: early menopause; in men: low testosterone Thyroid conditions – over active thyroid or parathyroid Conditions leading to malabsorption eg: coeliac disease, inflammatory bowel disease Some chronic diseases eg: rheumatoid arthritis, chronic liver or kidney disease Some medicines for breast cancer, prostate cancer, epilepsy and some antidepressants
Életmódi faktorok
Kevés fizikai aktivtás, masszív dohányzás, nagymértékű alkohol fogyasztás, alacsony testsúly – vékony testalkat, excessiv túlsúly (újabb vizsgálatok igazolták, hogy a hormonokkal kapcsolatos elhízás hatással van a csontokra.)
Diagnózis
Hogyan diagnosztizálják az oszteoporózist
Az oszteoporózist csontsűrűség-vizsgálattal (általában csontsűrűség-teszt néven) diagnosztizálják. Ez egy egyszerű letapogatás, amely méri a csontok sűrűségét, általában a csípőnél és a gerincnél. Egyszerűen csak feküdni kell egy párnázott asztalon, és a gép karja áthalad a test fölött. A szkennelés körülbelül 10-15 percig tart. A szkennelés felöltözve történik. A háziorvos először felméri az osteoporosis kockázati tényezőit, mielőtt vizsgálatot rendel el.
Kinél szükséges elvégezni a csontsűrűség mérést?
Az 50 éven felüli férfiaknál és nőknél, akiknek kockázati tényezői vannak, szükség lehet egy csont ellenőrzésre, csontsűrűség-vizsgálat segítségével. Ha alacsony a csontsűrűség, akkor valószínűbb, hogy a jövőben csonttörés következik be. Egyes kockázati tényezők megkövetelhetik az 50 év alatti emberek csontsűrűség-vizsgálatát is. Minél hamarabb megtudja valaki, hogy alacsony a csontsűrűsége vagy az oszteoporózisa van, annál jobb, mert, minél előbb tudnia kell a csontok egészségének kezeléséről. Ezen információk megismerése azt jelenti, hogy Ön és orvosa intézkedéseket hozhat a csontok erős tartása, a csontok tömegének lassú elvesztése és a törések kockázatának csökkentése érdekében.
Mit mondanak az eredmények?
A csontsűrűség-vizsgálat meghatározza, hogy szükség van-e valamilyen intézkedésre a csontok egészségének javítása érdekében. Az eredmény jelzi, hogy a csontok a következő kategóriák valamelyikébe esnek: ? Normál ? Alacsony csontsűrűség (osteopénia) ? Csontritkulás.