Alapszabály
…Az alapszabály az OBME céljait, feladatait, közhasznú tevékenységét fogalmazza meg. Leírja az OBME tagságát, a tagok jogait, kötelességeit, a szervezeti felépítését, a tisztségviselők és közgyűlés feladatait.
ALAPSZABÁLY
Általános rendelkezések
1.
Az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (továbbiakban: egyesület) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező civil szervezet.
2.
1./ Az egyesület neve: Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete
Az egyesület rövidített neve: OBME
Az egyesület angol elnevezése: Hungarian Osteoporosis Patients Association
2./ Az egyesület székhelye: 1118 Budapest, Szurdok utca 3. A épület V. emelet 503.
3./ Az egyesület alapításának éve: 1998
4./ Az egyesület működési területe: Magyarország
- Az egyesület célja, feladatai, közhasznú tevékenysége
1.
Az egyesület célja:
A csontritkulás (osteoporosis) megelőzésének és rehabilitációjának elősegítése a társadalom széles rétegeiben.
2.
Az egyesület feladatai:
a./ a csontritkulás megelőzésének, korai diagnosztizálásának és kezelésének, társadalmi jelentőségének propagálása,
b./ egészségügyi oktatás a tagok és a civil lakosság körében
c./ a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakozásának segítése
d./ kislétszámú (50-300 fős) Osteoporosis Beteg-klubok létrejöttének és működésének segítése
e./ a hazai és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és bővítése
f./ a tagok fizikai aktivitásának érdekében rehabilitációs tréningek szervezése, elősegítése non-profit jelleggel
g./ a csontritkulás ? beleértve az elesések és törések – megelőzését segítő kampányok szervezése
h./ az időskori csontritkulással és az ehhez társuló betegségekkel való együttélés segítései./ kapcsolattartás érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel, kiemelten nyugdíjas szervezetekkel, betegszervezetekkel, egészségügyi érdekvédelmi szervezetekkel
j./ kapcsolattartás a kormányzati és döntés előkészítő szervezetekkel.
k./ a célok megvalósítását elősegítő előadások és kampányok folyamatos szervezése
l./ a csontritkulás megelőzésének és a betegek rehabilitációs sport-tevékenységeinek elősegítése
m./ önkéntes civilek képzése, tanfolyamokon történő oktatása
n./ országos információs és szervezési feladatokat ellátó iroda működtetése
o./ PR-tevékenység
p/. a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, adományszerzés pályázatok és szponzorok útján
q./ öntevékeny közösségi élet kibontakoztatásának elősegítése az Osteoporosis Beteg-klubokban.
3.
Az egyesület által folytatott közhasznú tevékenység:
1./ Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező, közhasznúság megszerzésére és megtartására törekvő civil szervezet.
2./ Az egyesület az alábbi közfeladatok teljesítését szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:
- a) Csontritkulásban szenvedő személyek részére segítségnyújtás az életvezetési képességeik kialakításában és helyreállításában (1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 72. §. (1) (2))
- b) Csontritkulásban szenvedő személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz/segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése. A csontritkulásban szenvedő személyek egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2))
- c) Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2))
- d) Jogvédelmi feladatok: a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosításáról 2. § a), b), c), d)
- e) Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása (2004. évi I. tv. a sportról 49. §. c)-e)) családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében (1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. §. a)-g))
3./ Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
4./ Az egyesület céljait és feladatait bármely érintett személy – nem csupán tagjai – javára látja el. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, meghatározott objektív feltételek esetén részesíti őket közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület hatáskörrel bíró vezető testületeinek döntése alapján tagjait előre meghatározott kedvezményekben részesítheti.
6./ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselőt nem állít és támogat.
III. Az egyesület tagsága
1.
Az egyesület tagjai:
1./ Az egyesület tagjai lehetnek magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei (például beteg-klubok, támogatókörök).
2./ Az egyesület tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:
a./ rendes tagok
b./ pártoló tagok
c./ tiszteletbeli tagok.
3./ Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan magyar állampolgár, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az egyesületnek jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is rendes tagja lehet (például beteg-klubok, támogatókörök) – a továbbiakban: jogi személy tag -, ha az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítését, illetőleg az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja.
4./Az egyesületbe pártoló tagként az a természetes vagy jogi személy vehető fel, aki az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.
5./Az egyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.
2.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:
1./ Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával jön létre.
A tagfelvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűlésénél lehet kifogással élni. A tagfelvétel elutasítása miatt előterjesztett kifogást a következő közgyűlés tárgyalja.
Az egyesület tagjairól, jogi személy tagjairól, pártoló és tiszteletbeli tagjairól az elnökség nyilvántartást vezet.
2./ Az egyesületi tagság az alábbi módokon szűnik meg:
a./ a tag kilépésével b./ a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
c./ a tag kizárásával
d./a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
3./ Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni.
4./ Az egyesület felmondhatja a tagsági jogviszonyt, , ha a tag tagsági díjának, illetve a pártoló tag az önként vállalt anyagi támogatásának a fizetését 6 hónapnál hosszabb ideig elmulasztja, és tartozását felszólítás ellenére sem rendezte. A felmondásról az elnökség határoz.
5./ A tag egyesületből történő kizárására az alábbi esetekben kerülhet sor:
a./ ha a tag az egyesület alapvető céljait, érdekeit, jó hírét, Alapszabályát súlyosan megsérti, vagy ezeket veszélyezteti.
- ha a tag az egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget,
- ha a tagot szándékos bűncselekményért jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélték.
Valamely tag kizárására irányuló eljárást bármely tag kezdeményezhet írásban, az elnökséghez benyújtott kezdeményezéssel. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait az elnökség közli. Lehetőséget kell biztosítani a tag számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. Az eljárás megállapításait figyelembe véve az elnökség dönt a kizárásról.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, melynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A taggal az elnökség közli az indokolással ellátott írásbeli kizáró határozatot. A kizárt tag a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül megtámadhatja a bíróság előtt.
3.
A rendes tagok jogai és kötelezettségei:
1./ Az egyesület rendes tagja jogosult:
a./ személyesen ? illetőleg jogi személy tag esetén képviselője útján ? részt vesz a közgyűlés tevékenységében ahol szavazati joggal rendelkezik, részt vesz az egyesület vezető tisztségviselőinek és szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában.
b./ részt vesz az egyesület tevékenységében és rendezvényein
c./ választható az egyesület szerveibe, képviselettel járó tisztségébe
d./ észrevételt, javaslatokat tesz, illetőleg véleményt nyilvánít az egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban
e./ részt vesz az egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint az egyesületi bizottságok, illetőleg az általa választott munkacsoportok munkájában
f./ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
g./ igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét (az elnökség által meghatározott módon)
h./ igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait
i./ kiadványain feltüntetheti egyesületi tagságát.
2./ Az egyesület rendes tagja kötelezettségei:
a./ az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatának, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása
b./ az egyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzése megvalósításának elősegítése
c./ a tagdíj befizetése
d./ az egyesület vagyonának megóvása.
4.
A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:
1./ Az egyesület pártoló tagjainak jogai:
a./ javaslatokat és észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban
b./ az elnökség meghívása alapján személyesen – illetőleg jogi személy esetén képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén.
c./ az egyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet az egyesület rendezvényein.
2./ Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei:
a./ az egyesület alapszabályának, szabályzatának, valamint határozatainak megtartása
b./ az egyesület népszerűsítése
c./ a vállalt hozzájárulás fizetése.
5.
A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
1./ A tiszteletbeli tag jogai:
a./ személyesen – jogi személy esetén képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén
b./ javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban
c./ részesül az egyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet az egyesület rendezvényein
d./ az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása.
2./ A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a./ az egyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása
b./ az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása
c./ az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.
- Az egyesület szervezete
1./ Az egyesület szervei:
- közgyűlés
- elnökség
- elnök
- felügyelő bizottság
- munkacsoportok
Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök és az elnökség tagjai. Minden tisztségviselőt 5 évre választ meg a közgyűlés.
- / Összeférhetetlenségi szabályok
a/ Az egyesület vezető tisztségviselője és felügyelő bizottságának tagja az lehet,
(aa) aki nagykorú
(ab) akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b./ Nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője
(ba) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült
(bb) akit vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig
(bc) akit foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
c./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
(ca) akit vagy akinek közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;
(cb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
(cc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
(cd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
(ce) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
(cf) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
d./ Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
(da) a közgyűlés elnöke vagy tagja (ide nem értve a közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), az elnök és elnökség tagja;
(db) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
(dc) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást;
(dd) a (da)-(dc) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
e./ A közhasznú szervezet megszűntét követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be ? annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig- vezető tisztséget,
(ea) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
(eb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
(ec) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
(ed) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
f./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2.
1./ Az egyesület közgyűlése:
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
2./ A közgyűlés összehívása:
Az egyesület közgyűlése szükség szerint, de legalább évenként egyszer ülésezik.
Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából 30 napon belül, ha
a./ azt a bíróság elrendeli
b./ a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja.
c./ a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
d./ a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
e./ a Társaság céljainak elérése veszélybe került.
Az ilyen okból kifolyólag összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. közgyűlést az az elnökség hívja össze. Az elnökség a közgyűlés helyéről, időpontjáról, továbbá tervezett napirendjéről az egyesület valamennyi tagját névre szóló meghívóval – legalább 15 nappal az ülés előtt – értesíteni köteles.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 10 napon belül a tagok az elnökégtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
Amennyiben a közgyűlési meghívó tartalmazza, hogy az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelensége esetén, azt követő még aznapi időpontra megismételt közgyűlést hívnak össze- az eredeti napirendben, szereplő témákban,a megismételt közgyűlést a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell.
Az egyesület rendes tagjai rendelkeznek a közgyűlésen szavazati joggal. A beteg-klubok, támogatókörök az általuk delegált személy útján gyakorolják szavazati jogukat. A delegált személy szavazati jogát a közgyűlés elnöke előtt meghatalmazással igazolja.
A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.
3./ A közgyűlés határozatképessége:
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, a későbbi időpontra összehívott megismételt közgyűlést az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
A közgyűlés ülései nyilvánosak.
A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel lebonyolított szavazás eredményeként zárt ülést rendelhet el, ha személyiségi jogok, személyes adatok védelme indokolja.
A közgyűlésen indítványozási, tanácskozási joggal minden tag részt vehet, de szavazati joga csak a rendes tagoknak van.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.
4./ A közgyűlés napirendje:
A közgyűlés napirendjét az elnökség javaslata alapján a közgyűlés állapítja meg.
Az éves rendes közgyűlésen az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:
a./ az egyesület évi költségvetésének megállapítása
b./ az egyesület tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása
c./ az éves közhasznúsági mellékletelfogadása
d./ a felügyelő bizottság beszámolója
5./ A közgyűlés hatásköre:
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület megalakulásának, más egyesülettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása
b./ az alapszabály megállapítása és módosítása
c./ az egyesület vezető szerveinek (elnökség – elnök, elnökhelyettesek, elnökségi tagok) valamint a felügyelő bizottságnak (elnöke és két tagja) 5 évre szóló megválasztása, és visszahívása
d./ az egyesület évi költségvetésének megállapítása e./ az egyesület tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadása
f./ az éves közhasznúsági mellékletelfogadása
g./ az elnökség és a felügyelő bizottság beszámolójának elfogadása
h./ az egyesület fejlesztési tervének elfogadása
i./ az éves tagsági díj összegének meghatározása
j./ a tagfelvétel elutasítása elleni kifogás elbírálása
k./ tiszteletbeli elnök választása
l./ mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
6./ A közgyűlés határozathozatala:
A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással hozza, titkos szavazással hoz határozatot a tisztségviselők megválasztásakor, valamint bármely kérdésben, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza.
Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint 50 %-át megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, az újabb választási fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
A közgyűlésen hozott határozatokról továbbá olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
7./ Határozathozatal ülés tartása nélkül
Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő elektronikus úton vagy nyomtatásban történő megküldésével kezdeményezi, ajánlott levél vagy visszaigazolható email formájában. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított 10 napos határidőn belül kell a szavazatukat megküldeni az elnökség részére.
A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.
Titkos szavazás ülés tartása nélkül nem bonyolítható.
A fenti szabályok vonatkoznak a közgyűlés és az elnökség ülés tartása nélküli határozathozatalára is.
3.
1./ Az egyesület elnöksége
Az elnökség 5 tagból áll.
Az elnökségnek tagja lehet az egyesületben rendes tagsággal rendelkező személy, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
Az elnökség tagjai:
a./ az elnök
b./ két elnökhelyettes
c./ elnökségi tagok.
Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a./ az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel
b./ észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével összefüggő kérdésekben
c./ felvilágosítás kérése az egyesülettel, munkacsoporttal, illetőleg az egyesület egyéb szerveinek működésével összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban
d./ javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi összehívására
e./ megbízás alapján az egyesület képviselete.
Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
Az elnökségi tagság megszűnik:
a./ mandátum lejártával
b./ az elnökségi tag lemondásával c./ a taggyűlés általi visszahívással
d./ az egyesületi tagság megszűnésével
Az elnökségi tag visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha az elnökségi tag nem teljesíti az elnökségben vállalt feladatait. A visszahívást bármely tag kezdeményezheti írásban indokolással, az elnökséghez benyújtott indítvánnyal. A visszahívási eljárás alá vont elnökégi taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait az elnökség közli. Lehetőséget kell biztosítani az elnökégi tag számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. Az eljárás megállapításait figyelembe véve a közgyűlés dönt a visszahívásról.
Az elnökségi tag visszahívását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, melynek tartalmaznia kell a visszahívás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
Az elnökségi taggal az elnökség közli az indokolással ellátott írásbeli visszahívó határozatot. A visszahívott elnökségi tag a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül megtámadhatja a bíróság előtt.
2./ Az elnökség hatásköre:
Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, illetőleg az egyesület más szervének hatáskörébe utalt.
Az elnökség feladata és hatásköre:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók, közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról döntés ? megfelelő fedezet függvényében;
f./ a költségvetési előirányzatok évközi módosításától, átcsoportosításáról döntés;
g./ az egyesületi szervek megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
h./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
i./ az összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
j./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
k./ a tagság nyilvántartása;
l./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
m./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
n./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;
o./ a tag felvételéről való döntés;
p/ más szervezetekkel kötött megállapodások jóváhagyása
q./ az egyesület ügyintéző szervezetének kialakítása
r./ nemzetközi szervezetbe való belépésről döntés
s./ az elnökség tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek;
t./ az alapszabályban vagy egyedi döntéssel az elnökség hatáskörébe utalt további feladatok elvégzése.
A közhasznúságnak való megfelelés érdekében az elnökség gondoskodik az alábbiakról:
a./ A közgyűlés illetve az elnökség döntéseiről az érintetteket az elnökség 3 napon belül értesíti. Az értesítés történhet e-mail-en vagy ajánlott küldeményként.
Az elnökség gondoskodik továbbá arról, hogy a közgyűlés illetve az elnökség döntései, határozatai az egyesület székhelyén levő hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljenek és az egyesület weboldalán, Facebook oldalán vagy egyéb elektronikus felületén megjelenjenek. A határozatok a meghozatalukat követő napon – 8 naptári napra – kerülnek kifüggesztésre, megjelenítésre.
b./ Az elnökség gondoskodik arról, hogy az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki – mások személyiségi jogainak, illetve a betegek egészségügyi törvényben foglalt jogainak sérelme nélkül – betekinthessen. Az iratbetekintésre munkanapokon, munkaidőben az egyesület székhelyén van lehetőség.
c./ Az egyesület nyilvánosan, a jelen alapszabályban meghatározottak szerint működik.
Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön szolgáltatásaiból. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások bárki által megismerhetők.
Az egyesület szolgáltatásai és az igénybevétel módja megismerhetők:
– az egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből
– az egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból
– az egyesület által interneten, a weboldalán, Facebook oldalán vagy egyéb elektronikus felületén kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.
Az egyesület beszámolóiba, közhasznúsági mellékletébe, jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az elnökség gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az egyesület székhelyén levő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.
d./ az egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában testületenként, évenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani, amelyből kitűnik e döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők száma.
Az elnökség működése:
Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a helyettesek vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésévek kérik.
Az elnökség ülései nyilvánosak.
Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, valamint – munkacsoportokat érintő kérdések megtárgyaláskor – a munkacsoportok vezetőit.
Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több, mint felének jelenléte esetén határozatképes.
Az elnökség működése során is alkalmazandóak az ülés tartása nélküli határozathozatal szabályai.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
3.
Az egyesület elnöke
Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli az egyesület tevékenységét. Az elnököt a közgyűlés választja meg 5 éves időtartamra.
Az elnök feladatai és hatásköre:
a./ a közgyűlés, valamint az elnökség üléseinek előkészítése, összehívása és vezetése
b./ az egyesület képviselete, az elnök az egyesület képviseletében önálló aláírásra jogosult, az egyesület előnyomtatott neve fölött az elnök kézírással írja a saját nevét.
c./önálló utalványozási jogkör gyakorlása
d./ az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete
e./ az egyesület bizottságai és munkacsoportjai munkájának figyelemmel kísérése
f./ vezeti és összehangolja az egyesület szakmai tevékenységét
g./ összehangolja az elnökség és a munkacsoportok munkáját
h./ irányítja az egyesület gazdálkodási tevékenységét
i./ gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, a határozatok nyilvántartásáról
j./ gondoskodik az egyesületi nyilvántartások vezetéséről
k./ figyelemmel kíséri az egyesület működésével kapcsolatos jogszabályokat és kötelező érvényű előírásokat, és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezheti az egyesületi szabályzatok és határozatok módosítását
l./ kapcsolattartás az országos, illetőleg területi és helyi szövetségekkel
m./ döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe
n./ mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a közgyűlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal.
Az elnököt ? azon ügyek kivételével, amelyeket magának fenntartott ? távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.
Az elnökhelyettes ? a kialakított munkamegosztás szerint ? ellátja egyes szakterületek (munkacsoportok) felügyeletét.
Az elnök feladatainak egy részét az elnökség más tagjára átruházhatja ? kivéve azon feladatokat, melyeket jogszabály, közgyűlés vagy az elnökség kizárólagosan az elnök hatáskörébe utal.
4.
A tiszteletbeli elnök
A közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat az egyesület tagjai közül. A tiszteltbeli elnök az egészségügy, a szociális szakma vagy a civil együttműködés területén tevékenykedő széleskörűen ismert és elismert, nagy tekintélyű személy lehet. Meghívást kap az elnökségi ülésekre, ahol tanácskozási joggal vesz részt. Az egyesületnek egy időben csak egy tiszteletbeli elnöke lehet. A megítélt cím tagdíjmenteséggel jár. A tiszteletbeli elnök nem vezető tisztségviselő.
5.
A felügyelő bizottság
A közgyűlés az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére ? 5 éves időtartamra ? felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság elnökből és kettő tagból áll.
A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.
A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az elnökséget tájékoztatja.
A felügyelő bizottság feladatai:
a./ az egyesület pénz és vagyonkezelésének vizsgálata
b./ a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése
c./ a tagdíjak befizetésének ellenőrzése
d./ az éves beszámoló felülvizsgálata
e./ a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata
f./ a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése
g./ az egyesületi tulajdon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
A felügyelő bizottság tagjai feladatai ellátása során jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba és az egyesület könyveibe betekinteni, azokat megvizsgálni, a tisztségviselőktől jelentést kérni.
Az ellenőrzések megkezdéséről a bizottság elnöke tájékoztatni köteles az elnököt. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke ? a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül ? tájékoztatja az elnökséget. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet.
A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását ? az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül ? a felügyelő bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a bizottság elnöke közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását.
6.
A munkacsoportok
Az egyesület szervezetében munkacsoportok működhetnek.
A munkacsoportok létrehozásáról az elnökség dönt és az elnökség határozza meg az egyes munkacsoportok feladatát.
V.
Az egyesület gazdálkodása és vagyona
Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a./ tagsági díjak (pártoló tagi hozzájárulások)
b./ magán és jogi személyek által pénzben vagy természetben nyújtott felajánlás, támogatás, hozzájárulás
c./ állami, társadalmi szervek által nyújtott támogatás
d./ gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek
e./ egyéb non-profit jellegű tevékenységből bevételek
f./ vagyonának kamatai.
Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai a tartozásokért ? a befizetett tagdíjon túlmenően ? saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Az egyesület önálló vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve más vállalkozáshoz csatlakozhat. A vállalkozási tevékenység célja az egyesületi vagyon értékének megőrzése, illetve gyarapítása, továbbá az egyesület céljainak támogatása.
Az egyesület vállalkozási tevékenysége során nem lehet más társaságnak korlátlanul felelős tagja.
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodására és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírások alapján végzi.
Az egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan vagy 2-2 elnökségi tag együttesen rendelkezik.
VI.
Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnik:
a./ megszűnésének a közgyűlés által történt elhatározásával
b./ jogutódlással, más egyesülettel való egyesülés vagy szétválás útján
c./ az egyesület megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak megad./ az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonát olyan közhasznú civil szervezet részére kell juttatni, amely betegek részére folytat hasonló tevékenységet., és amelyet a közgyűlés a megszűnésről szóló határozathozatalkor megnevez.
VIII.
Záró rendelkezések
Az egyesületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel, határozatlan időre jön létre.
A nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel egyidejűleg az elnök a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt is kérelmet terjeszt elő.
Az egyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők és az egyesület egyéb szerveinek feladatait és működését érintő ? az alapszabályban nem szabályozott ? kérdéseket az egyesület szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az alapszabállyal.
Záradék
Az alapszabály eredeti szövegét az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete 1999. február 22-én fogadta el, majd a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az egyesület közgyűlése 2018. szeptember 6 napján kelt határozatával módosította.
Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2018. szeptember 6.
_____________________________
Zalatnai Lajosné dr Tóth Klára
elnök
Előttünk, mint tanúk előtt:
Aláírás : ………………………………………. Aláírás : ……………………………………………..
Név: ……………………………………………. Név: …………………………………………………..
Cím: ……………………………………………. Cím : ………………………………………………….
Szem.ig.szám : .